Frequently asked questions

You can find information in the field of dentistry in FAQ. If you have any further questions do not hesitate to contact us.

Esztétikai kezelésekkel kapcsolatban

A szájüreg egészsége és az általános egészség között szoros összefüggés van. A szájüreg a kapu a fertőzések számára, ahol a levegő keresztül áramlik,  utat nyitva a száj baktériumai számára a légutak és a tüdő felé. Tüsszentéskor a tüdő és a légutak baktériumai ellentétes irámyba haladnak át. Itt lépnek be a folyadékok és az élelmiszerek a tápcsatornába, itt keverednek a nyál mikroorganizmusaival, amit tovább szállítanak a gyomor és a belek felé. Ha a fogakon az íny hámsejtjeinek tapadását a baktériumok roncsolják, út nyílik a baktériumok és mégező anyagaik számára a véráramba.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a szájban lévő krónikus, tünetmentes gyulladások másodlagosan szív- és érrendszeri elváltozásokat okozhatnak. Gócfertőzésről beszélünk, ha a száj krónikus gyulladást okozó baktériumai vagy azok toxinjai a szervezet más területén okoznak másodlagos megbetegedést.

Az általános egészségi állapot is befolyásolja a szájüreg egészségét. Számos általános megbetegedés első tünete itt jelentkezik. A szisztémás betegségek egész sora jár szájtünetekkel. Az egyén egészségének és a betegégének is a tükre a szája.

A száj betegségeinek kezelését is befolyásolja egy sor általános betegség, például: veleszületett szívbillentyű elváltozás, szívbelhártya gyulladás, vérzékenység, cukorbetegség, az immunrendszer megbetegedései, epilepszia, allergia/. Az általános orvosi kezelések is befolyásolják a fogászati kezeléseket, például: sugárkezelés, kemoterápia, biszfoszfonát- és szteroid kezelés, transzplantáció.

A szájüreg egészsége és az általános egészség közötti szoros összefüggésből következik, hogy a fogorvosi kezelések előtt tisztázni kell a páciens általános egészségi állapotát, korábbi megbetegedéseit és a folyamatban lévő vagy tervezett általános orvosi beavatkozásait.

Az esztétikai fogászat kiterjesztett körébe tartozik a fogászati arcfiatalítás, arcátalakítás, vagy ahogy sokan ismerik a dental facelift. Harapási problémáknál (oldal irányú vagy függőleges irányú) jelentős korrekciót tudunk elérni anélkül, hogy az arcon vagy az állcsontokon műtéti beavatkozás történne. A teljes átalakítás (dental make over) azt jelenti, hogy az egészségügyi szempontok figyelembevételével, szükség esetén akár implantátumok vagy csontpótlások alkalmazásával biztosítjuk a személy arcához illő, szép  mosolyt.

Minden ilyen beavatkozásnál az egyik kulcskérdés a rágóizületek vizsgálata és kezelése, de hozzá tartozik az arc 3D-s vizsgálata, az állkapocsmozgások elemzése, a szükséges csontmennyiség biztosítása, ha kell, szájüregen kívüli saját csonttal és az íny és a fogak helyzetének, alakjának, színének megtervezése, majd kivitelezése.

Mivel ez egy összetett és nagyon tág témakör, ezt csak egyénre szabottan lehet megválaszolni. Ehhez elengedhetetlen egy személyes konzultáció, a szükséges vizsgálatok és a beteg elképzelésének szembesítése a lehetséges megoldásokkal.

Valóban szeretik a betegek a porcelán héjakat, de azt tudni kell róluk, hogy nagyfokú korrekciókra nem alkalmasak és sérülékenyek a metszőélnél. Ideálisak a szín korrigálására és a fogak alakjának minimális megváltoztatására. Előnyük, hogy minimális preparálással, vagy akár preparálás nélkül is alkalmazhatók. A héjak általában préskerámiák, vagy cirkóniumból készülnek. Megemlíthetők a kompozit héjak, amik nem a fogtechnikai laboratóriumban készülnek, hanem  a fogorvos építi fel a frontfogak külső felszínre (bonding).

A helyzeti és alaki rendellenesség egy bizonyos életkorig fogszabályozással megoldható. Felnőtt esetében a csontok növekedése már befejeződött, az állcsontok növekedését nem tudjuk már befolyásolni, ilyenkor csak kisebb fogmozgatásokra van esély. Ennek ellenére, természetesen van mód a fogak helyzeti rendellenességeinek korrigálására érettebb korban is. Feltétlenül meg kell említeni egy olyan lehetőséget, amely a fogak koronával való borításával történik, amivel nem csak a színt, hanem az alakot is lehet korrigálni. Szükség esetén az egészen komoly eltérésekkel érkező páciens számára is elérhetővé válhat a gyönyörű mosoly. Az esettől függően lehet alkalmazni teljes borító, vagy részleges koronákat. A legnagyobb arceltéréseket csak sebészeti technikával lehet korrigálni.

Régebben az egyik legnépszerűbb beavatkozás a fogak fehérítése volt. Ez kétféle módon történhet: 1. Fogorvosi rendelőben 2. Az egyén otthonában. Ez időben hosszabban tart, de lényegesen olcsóbb, mint a fogászati rendelőben történő művelet. A fogfehérítéstől nem kell tartania a betegnek, mert az Európai Unióban 2012 októbere óta tilos 6 %-os hiperoxidnál töményebb anyagot használni. Ezzel az eljárás hatékonysága lecsökkent. Ma a fehérítés helyett a héjak lettek a legnépszerűbbek.

Szerencsés, ha a páciens megfogalmazza, hogy mit szeretne, de nyilván egy megbízható szakember fogja megmondani, hogy az adott helyzetben mely eljárások jelentik az optimális megoldást. Ám még mielőtt bármilyen kezelésre sor kerülne, egészségügyi felmérés szükséges. A legfontosabb a pontos diagnózis felállítása, amit klinikai-, röntgen- és laboratóriumi vizsgálatokra alapozunk. A diagnózis ismeretében tájékoztatjuk a pácienst a  kezelési lehetőségekről, azok költségeiről és időbeli lefolyásáról. Felvilágosítjuk a várható eredményekről valamint a kezelést követő teendőiről, amelyek tudomásul vétele és elfogadása után elkezdődhet a kezelés.

Az egészséges, szép fogsor kimutathatóan pozitív hatással van minden életterületre, párválasztáskor éppúgy vonzza a tekintetet, mint egy állásinterjú során, de bárhol, bármilyen szituációban kedvező fogadtatásra számíthat egy gyönyörű mosoly tulajdonosa. Bizalmat kelt a másik félben, ugyanakkor fokmérője lehet a személyes higiéniának, az önmagunk felé támasztott igényességnek is. Sajnos rengetegen szenvednek kusza, hiányos, illetve számos egyéb elváltozással bíró fogazatuk miatt, pedig nekik ma már ugyanúgy megvan az esélyük egy szép mosoly elérésére a megfelelő esztétikai fogászati beavatkozásokat követően. Az arc és az ajkak mozgásának eredménye a mosoly. Az egész arc megváltozik. A felnyíló ajak megmutatja a fogakat az ínyt, de mást is. Az orvos csak az anatómiai képletek egyensúlyát, azok formáját, helyzetét, színét tudja átalakítani. Végül a mosoly a páciens egyéniségétől,  pillanatnyi emóciójától függ. A gúnymosoly soha nem lehet szép.

Lehet és gyakran kell kombinálni a különböző kezelési eljárásokat egy szájban. A páciens vizsgálata után, a beteg általános állapotának, rossz szokásainak, száj státuszának ismeretében derül ki, hogy milyen kezelés ajánlható a hosszú távú siker elérése érdekében, melyik megoldás milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár. A maradék saját fogakat is felhasználhatjuk. Több lehetőség közül, a beteggel konzultálva, meg kell keresni a számára legjobb és anyagilag is elfogadható, megoldást. Az orvosválasztásnál a bizalom fontos kérdés. Én azt javasolom mindenkinek, hogy mielőtt döntene, tájékozódjon, kérjen referenciákat a már kezelt betegeinktől. A várható kezelésekről sok leírást és videót is talál az interneten.  Ha a beteg teljesen tájékozatlan, szemléltető eszközökre van szükség, mert e nélkül, egyszeri hallás után nehezen fogja megjegyezni a konzultáción hallott sok új információt.

Ha valakinek problémája van a fogazatával, az ínyével vagy a szájüreg más részével, ha hozzánk fordul, segítünk. Időt, szakértelemet, műszereket biztosítunk a baj okának kiderítésére. A diagnózist közöljük és szakmailag korrekt kezelési terveket ajánlunk. Elmagyarázzuk az egyes kezelések előnyeit és hátrányait, azok költségeit és időbeli lefolyását. Ha úgy dönt, hogy klinikánkon végezteti el a kezeléseket, időpontot egyeztetünk azok megkezdésére. Az első konzultáció – a röntgen vizsgálatok kivételével – ingyenes.

Implantációval kapcsolatban

Csaknem mindenki alkalmas az implantációra, de a műtét kisebb-nagyobb kockázattal járhat. Kockázatot jelent ha az anatómiai adottságok kedvezőtlenek például a sorvadt állcsontgerinc, a puha csontállomány, a feszes íny hiánya. Fokozza a kockázatot, ha a beteg szájhigiénéje nem megfelelő, ha intenzív dohányos, ha általános betegségei vannak. Előfordul, hogy nem önmagában a betegség, hanem annak gyógyszeres kezelése miatt nagy a műtét veszélye.

A műtét bonyolultsága alapján az implantációs kezeléseket  három csoportba soroljuk: egyszerű, összetett és bonyolult kezelések.

Egyszerű, alacsony kockázatú implantációról beszélünk, ha az állcsontgerinc megtartott, az implantáció területén feszes az ínny, valamint az egészséges beteg jó szájhigiénével rendelkezik. Az implantációs fogpótlás elkészítése optimális körülmények között történik.

Összetett, fokozott kockázatú implantációhoz soroljuk azokat az eseteket, amikor az anatómiai adottságok nem optimálisak, de a szájüregből vett csonttal vagy nem saját csonttal pótolni tudjuk a csonthiányt és az implantátum körüli szöveteket. Összetett megoldású esetről beszélünk az agresszív fogágy gyulladásban szenvedők implantációja esetén, ugyanis a betegség csontvesztéssel jár már fiatal korban és előzetes parodontológiai kezelés nélkül a  szájüregében található  baktériumok gyulladást okozhatnak az implantátumok körül is. Ha a baktériumok megbontják a hám tapadását, majd behatolnak az íny és az implantátum közé, akkor az implantátum körül a csont krónikus gyulladása csontpusztulást eredményez. Az ilyen betegek fogimplantációját és a fenntartó kezelését csak speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező szakemberek végezhetik sikerrel.

Bonyolult, komplex kockázatú implantációról beszélünk, ha a csontritkulásban és csontáttétes daganatokban szenvedő betegek biszfoszfonát kezelést kapnak, akkor a fogimplantáció kockázata magas, mert az állcsontokban csontelhalás léphet fel az implantátum körül. Az ilyen állcsontelhalás nemzetközi elnevezése egy betűszó /BRONJ/ ami magyarul: biszfoszfonát okozta állcsontnekrtózist jelent. Felnőtt korban az egészséges csontszövet folyamatos átépülése a képződés és a lebomlás egyensúlyán alapul. Nőknél a menopauza után, férfiaknál hetven éves kor után a csontképző sejtek nem tudnak lépést tartani a csontbontó sejtekkel, ezért csökken a csontok sűrűsége, csontritkulás /oszteoporózis/ alakulhat ki.  A biszfoszfonátok gátolják a csontbontó sejtek működését, így lassítják a csont lebontást. Vérvizsgálattal /Beta crosslaps test/ kimutatható, a csont lebontásakor keletkezett kollagén részecskék mennyisége., ami adatot szolgáltat a lebomlás ütemére. Magas érték intenzív lebomlást jelent. Az érték 50 – 70 évesek esetében tág határok között normális (35 – 836 pg/ml). Ezért egy  mérés nem sok információt ad. Fontos több méréssel követni a biszfoszfonát kezelés hatására bekövetkező változás. Ha az osteoporózis kezelése előtt 500 pg/ml értéken volt a lebomlott kollagén részecskék mennyisége és a kezelés hatására 100 pg/ml alatti értékre csökkent, az implantáció bonyolult, komplex kockázatáról beszélünk. Ilyen esetekben, ha lehet módosítani vagy leállítani kell a gyógyszeres kezelést és az ismételt laboratóriumi eredményeket értékelni. Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek, amikor véralvadásgátló kezelés átmeneti módosítása alatt  végzünk implantációt és amikor a szájüregen kívülről kell csontot venni vagy ideget kell áthelyezni.

Létezik pár súlyos betegség, amikor az  implantáció ellenjavallt.   Ilyenek az immunrendszer teljes legyengülésével járó betegségek és az immunszupresszív gyógyszerek szedése, valamint az állcsontok besugárzása.

Összességében nem kell félni az implantációtól, de megfelelő vizsgálatokra és körültekintő, minden eshetőségre felkészített rendelőre és egészségügyi személyzetre van szükség.

Divatos élethosszig tartó implantátumokról beszélni, de ma csak egy meghatározott gyártmány és tipus funkcióképességének átlagos idejéről lehet nyilatkozni.

A fogimplantáció új kezelési eljárás. A behejezett műgyökerek sokat változtak a megjelenésük óta eltelt 60 év alatt és folyamatosan változnak napjainkban is. Vannak fogimplantátumok, amiket használnak már több évtizede, de az ember átlagos életkornál rövidebb ideje alkalmazzuk, ezért egyelőre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni.

Számos oka van, hogy hiányoznak a válaszadáshoz szükséges, egyértelmű statisztikai adatok. A beültetett implantátum tartóssága nemcsak az implantátumtól, a sebészi technikától és a ráhelyezett fogpótlástól függ, hanem az egyén szervezete,  életmódja és a beültetés után fellépő betegségei is befolyásolja . Az implamtáció eredményességének méréséhez szükséges előre tekintő /prospektív/vizsgálathoz nehéz összeállítani olyan nagyszámú egységes csoportokat, melyek biztosítják a páciens genetikai adottságaitól, a közbejövő betegségeitől, menet közben fellépő rossz szokásaitól függetlenül az összehasonlíthatóságot. További nehézséget jelent, hogy a nagyszámú gyártó intenzíven fejleszti termékeit és megszünteti a korábban gyártott implantátum tipust, módosítja termékeit, ezét minden esetben gyártmányonként, típusonként új vizsgálatot kellene indítani.

Az elmondottak ellenére hangsúlyozni kell, hogy a korábban beültetett műgyökerekkel élők visszatekintő /retrospektív/ vizsgálatai nagyon biztató eredményeket mutatnak. Ötéves használat után közel 100%-os az eredményesség. 30 év után is tökéletes funkciót találunk implantációs fogpótlásoknál.

Az fogimplantátumok zöme titániumból vagy titánium ötvözetekből készül. Cirkónium-oxid és alumínium-oxid implantátumokat is használnak, de széleskörű tapasztalatok csak a titánium és ötvözeteiből készült implantátumok használata során gyűlt össze. Sokat tanulmányozott kérdés az implantátumok felülete, mert ez befolyásolja a csont és az implantátum kapcsolatát, a szervülés erősségét. A terhelhetőség akkor optimális, ha a lehető legnagyobb felületen szorosan kötődik a csont az implantátum felszínén.

Minden gyártó számos terméket forgalmaz. Különböző alakú, méretű, menetemelkedésű és felületkezelésű csavarok vannak, amihez sokféle ínyformázó és felépítmény tartozik. A hiányzó fogak pótlására az implantátum a bázis, ami lehet a műcsonkkal egybefüggő csavartest vagy a csavartest és a műcsonk (csavarfej) két külön darabból áll. Az utóbbi esetben vagy kétszakaszos implantációt (a csavartestet zárócsavarral látjuk el és ínnyel fedjük), vagy egyszakaszos implantációt végzünk (a csavartestbe a gyógyulási sapkát helyezzük be, ami körül az ínyt zárjuk). A gyógyulási sapkát az íny gyógyulása után eltávolítjuk, helyébe a műcsonk kerül, amire a koronát vagy ragasztjuk vagy csavarral rögzítjük. A választás a rengeteg lehetőség közül az orvos feladata. Ő dönt, hogy az adott beteg, adott foghiányára melyik implantátumot választja és melyik módszerrel ülteti be. A siker döntő mértékben az orvosi munkától és a páciens szervezetétől, a szájápolásától és az utasításokat követő magatartásától függ.

Tájékoztatni kell a pácienst a beavatkozással járó kellemetlenségekről. Ha nem szükséges szájüregen kívüli saját csontból átültetni, akkor a beavatkozás altatás nélkül is elvégezhető.  Ha a csontot nem az állcsontokból veszünk, az altatás miatt, min. egy éjszakát fekvőbeteg intézményben kell töltetni. Műtét közben egyik esetben sem érez fájdalmat a páciens, azonban a műtét utáni egy-két napon az arca megduzzadhat és feszítő, enyhe fájdalom jelentkezhet, ami fájdalomcsillapító gyógyszerekkel megszüntethető. A munkahely típusától függően pár nap szabadságra is szükség lehet.

Lehet és gyakran kell kombinálni a különböző kezelési eljárásokat egy szájban. A páciens vizsgálata után, a beteg általános állapotának, rossz szokásainak, száj státuszának ismeretében derül ki, hogy milyen kezelés ajánlható a hosszú távú siker elérése érdekében, melyik megoldás milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár. A maradék saját fogakat is felhasználhatjuk. Több lehetőség közül, a beteggel konzultálva, meg kell keresni a számára legjobb és anyagilag is elfogadható, megoldást. Az orvosválasztásnál a bizalom fontos kérdés. Én azt javasolom mindenkinek, hogy mielőtt döntene, tájékozódjon, kérjen referenciákat a már kezelt betegeinktől. A várható kezelésekről sok leírást és videót is talál az interneten.  Ha a beteg teljesen tájékozatlan, szemléltető eszközökre van szükség, mert e nélkül, egyszeri hallás után nehezen fogja megjegyezni a konzultáción hallott sok új információt.

A fogatlan száj implantációs fogpótlása speciális eljárást igényel, mert rendszerint a fogak elvesztése az állcsontok fogmeder nyúlványának elvesztésével is jár. Nagyfokú csontpótlásokra lehet szükség ahhoz, hogy elégséges csontfelszínt biztosítsunk a majdani implantátumoknak. Ez esetben az állcsontokon horizontális és vertikális csontpótlást és úgynevezett sinus liftet – arcüreg elemelést – végzünk, melynek során a csontnövekedést az arcüregben váltjuk ki az üreg kisebbítésével. Nem ritka, hogy a beteg másik csontjából ültetünk át csontot a cél elérése érdekében. A megnövelt állcsontfelület fedésére íny-nyújtást vagy ínyátültetést kell végezni. Ha a megmaradt állcsontnyúlvány nem biztosítja az implantátumok mozgásmentes rögzítését, csak fél év után helyezhetők el az implantátumok a szervült csontpótlásokba, ami után újabb 4-6 hónapos várakozási idő következik, amíg az implantátumok terhelhetővé válnak. Ez egy olyan kezelés-sorozat, ami a kezdettől számítva 1 év alatt valósulhat meg. Természetesen addig ideiglenesen kivehető teljes protézisekkel látjuk el a beteget. Bizonyos esetekben csontpótlás nélkül azonnali eredményt /rögzített fogpótlást/ érhetünk el az úgynevezett „all on four” technikával. Az elnevezés „mindet négyre” arra céloz, hogy 4 implantátum biztosítja a fix fogpótlás rögzítését.  Ebben az esetben nem a természetes gyökerek pozíciójába ültetjük be az oldalsó implantátumokat, hanem attól eltérő szögben, és a fogak gyökerétől eltérő méretű implantátumokat használunk.

Az implantátumok száma befolyásolja a költségeket, nem azok mérete. Nagyszámú foghiány estén nem kell annyi implantátumot beültetni, mint ahány hiányzó foga van a betegnek. Törekszünk az adott helyen beültethető legnagyobb felszínű implantátumot használni, ezzel is csökkentve a költségeket. Bizonyos esetekben a híd pilléreit a saját fogak és implantátumok vegyesen alkotják. Kizárólag  implantátumokra is fel lehet helyezni a hídpótlást. Teljes felső fogatlanság esetén 8-10 implantátum megbízhatóan biztosítja a 14 tagú fogpótlás rögzítését. “All on four” esetén 4 implantátum rögzíti a 12 tagú hidat. Az alsó állcsont keményebb, kompaktabb csont. A körülötte lévő kemény, sejtszegény csont vaskosabb, ennek megfelelően az alsó állcsontban kisebb implantátum felszínnel is olyan stabilitás érhető el, amely megfelelő. Ez 6-8 implantátumot jelent. Ezzel szemben a fölső állcsont szerkezete szivacsosabb, itt a kemény külső réteg is vékonyabb, ennek megfelelően nagyobb fém-csont határfelületre van szükség a felső állcsontban, hogy ugyanazt a stabilitást érjük el, mint az alsó állcsont esetén.

Kiváló primer stabilitás esetén a foghiány helyén ideiglenes koronát rögzíthetünk a beültetett implantátumra a műtéttel azonos ülésben vagy kevéssel azután. Meglévő beteg fog vagy gyökér eltávolításkor is lehet “azonnal használható” ideiglenes koronát rögzíteni az implantátumra. Ha nincs elegendő csont az eltávolított gyökér körül, amibe az implantátumot beültethetjük, csontpótlást kell végezni. A csontpótlás az implantációval egy időben is megtörténhet abban az esetben, ha mélyebbre lehet fúrni a csontba, így az implantátum egy része a saját, ép csontállományban stabilan rögzül. Ezt primer stabilitásnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy az implantátum mechanikusan szilárdan áll a csontpótlás nélkül is. Pontosan be tudjuk mérni, hogy milyen erősen lehet megmozdítani az implantátumot. Ha a primer stabilitás megvan, elégséges felszínen rögzíti a csont az implantátumot már a becsavarás pillanatában, akkor körülötte pótoljuk a hiányzó csontot. Amíg a csontintegráció zajlik, ideiglenes, műanyag koronát kap a páciens. Ilyen esetben hosszabb, akár féléves, várakozási idővel kell kalkulálni, amíg a csontpótló helyén saját csont alakul ki. Az implantátumra csak ezután rögzítjük a végleges cirkónium koronát.

Az implantációt számos vizsgálat és egyénre szabott kezelési terv előzi meg, hiszen nincs két azonos eset, mindössze eset típusokról beszélhetünk. A klinikai vizsgálatok nemcsak a szájüregen belülre, hanem azon kívülre is kiterjednek. Az arc és a nyak vizsgálata, az állkapocs mozgások és az ízületek funkciójának vizsgálata mind hozzátartozik, hiszen nem mindegy, hogy az elkészülő fogmű milyen terhelésnek lesz kitéve, milyen érintkezéseket kell a szembelévő fogaknak biztosítani. A teljes fogatlanság együtt jár az állcsontok sorvadásával, ezért a felső és alsó állcsont között lévő távolság megnövekszik. Az eredeti harapási magasság helyreállítása nagy kihívást jelent. A klinikai vizsgálat mellett komputertomográfiás vizsgálat, tanulmányi minta és néha ideiglenes fogsorok készítése előzi meg a kezelési terv véglegesítését.

Mindenkinek mást: a gyártónak, a kereskedőnek, az orvosnak vagy a leendő páciensnek. Tekintsünk el az implantáció történetének megbeszélésétől, mert akkor még a régészt is ide sorolhatjuk. Amit az egészségével törődő emberek számára alapvetően tudni kell, az nem több, mint a következő 4 dolog: 1. Az implantáció jelenti a legoptimálisabb megoldást a hiányzó fogak pótlására. 2. Az implantáció nem öncélú, a célként kitűzött fogpótlás diktálja a teendőket. 3. Az implantátumokra épített fix fogpótlás biztosítja a rágást, az érthető beszédet, javítja az arc harmóniáját és a mosolyt.  4. Az implantátumok behelyezése nem ritkán (40-50%) együtt jár a csontpótlással és/vagy a feszes ínyt kialakító műtéttel.